Kispiac település weboldala


 

Ma 2010. 9. 8, szerda, Mária napja van.
Holnap Ádám napja lesz.

Kedvencekhez!




"Vásári sokadalom "

A weboldalnak jelenleg - 3 -
látogatója van

Szabadka és Szeged közötti
kerékpáros túraútvonal
térképe (áthalad Kispiacon is)

- - - - - - - - - - - - - - -
Kispiac LAN PARTY


- - - - - - - - - - - - - - - -

KÖRÖS PARTJÁN

Vándor!
Ha erre jársz, állj meg
A Körös partján

Ott tücskök zenélnek
és békák énekelnek,
közel a parthoz,
egy villanypóznán,
gólyák kelepelnek.

A Körös partján,
Vadrózsabokor,
sárga liliom,
és nád.
A zöld fűben
Kinyílott a sok kikerics
dús lombot hajtott
a fűzfa is.

Körös vize, az alatt
Folydogál csendesen,
Míg el nem jut a
Tisza medrébe.

Kovács Mária
Kispiac

fdf

A magyarkanizsai
Művészetek Háza műsora >>

- - - - - - - - - - - - - - - -
Eddigi látogatók
(2008.novembere óta)


eXTReMe Tracker

- - - - - - - - - - - - - - - -
Támogató :

Drótnélküli Internet Szolgáltató

- - - - - - - - - - - - - - - -
Utolsó frissítés :

2010.09.08.
- - - - - - - - - - - - - - - -


Kispiac (szerbül Мале Пијаце / Male Pijace) a Vajdaság északi részén, Magyarkanizsa község területén található. Egyetlen kis folyó szeli át, a Körös, mely a falu szélén elhelyezkedő Kapitány halastóba folyik.

Lakossága

  • 1971.: 2402
  • 1981.: 2336
  • 1991-ben 2144 lakosából, 2058 magyar, 28 szerb
  • 2002-ben 1988 lakosából, 1916 magyar, 34 szerb

 

- - Kispiac rövid története - -

Tájegység :
Bácska
Körzet :
Észak-Bánsági
Község :
Magyarkanizsa
Terület :
44.4 km²
Népesség (2002) :
1988 fő
Irányítószám :
24416
Körzethívószám :
024

A helyének legkorábbi írásos említése 1211-beli okmány átirata, amely jász és kun birtokok felosztásáról szól - ebben a Kanizsa melletti Pucsut földterületet is említik. I.Károly (1288 - 1342) magyar király 1331-ben írott oklevele pedig többek között Pusztaegyház néven említ egy települést Martonos és Ludas-puszta mellett - ez a település lokálisan egybeesik a Pucs-puszta néven később is emlegetett területtel. A török hódoltság idején az 1580 és 1590 közötti defterekben 22 adózó házat vettek jegyzékbe e területről. Aztán a török korszak végén Pusztaegyház, illetve Pucs a törökdúlás által teljesen elpusztult. Ezért utána mint pusztát Martonoshoz csatolták, ahol Felső-,és Alsópucs néven szerepelt. Miután felszabadult a törökök alól a térség, 1640. augusztus 12-én a nádor a kun származású Boda Györgynek és Kún Mihálynak adományozza többek között e pusztát is, azon a címen, hogy azt a török előtt őseik is bírták. Alsópucs területén a Pucs nevet viselő halmok szomszédságában 1764-ben még álltak a település épületromjai. E térség a török előtt mint kun terület Csongrád, majd utána Bács-Bodrog megyéhez tartozott - tehát több mint ezer évig az egykori Magyarország szerves részét képezte. Közben a 18. század közepétől a Felsőpucs területén Szalatornya (Sztara Torina) név jelenik meg. Valószínűleg az 1848/49-es magyar szabadságharc idején itt megfigyelő torony állhatott. A II. világháborút követően az új államhatalom a felső Pucs területén, annak betelepült részét Nosza névre keresztelte. Az Alsó-Pucs teróletén pedig a Pucs halmok szomszédságában a horgosi szállások alsó végénél is egyre többen telepedtek le. A Szeged-Alsóváros kirajzásakor a földosztások idején, az 1860-as éveket követően kialakult az alsó-tanyarendszer. Így jöttek létre a tanyaközpontok, és végül a falvacskák, köztük a mai Kispiac is - valószínűleg nem kellett már áruértékesítésre távolabbi, nagyobb településekre utazniuk, kapott nevéből ítélve helyben is elpiacolták. Kispiacnak jelenleg 1980 lakosa van, melyből 98% magyar nemzetiségű, míg a többi szerb és egyébb. A lakosság zöme állattenyésztéssel, gyümölcs-, és kerti vetemények termesztésével foglalkozik.

 

forrás:

A weboldal 0.04842 másodperc
alatt töltődött be.
A weboldal készítője és karbantartója Bagi Szabolcs. ( http://bagiszabolcs.kispiac.org )